Helytörténet

 

Szent Isván jobb karját, a csodás mívű gyűrűvel együtt a csaknem ezeréves Árpád-kori településre egy bizonyos Mercurius nevű székesfehérvári őrkanonok hozta 1061 után.
Abban az évben, a Vata-féle pogánylázadás idején exhumálták először és választották le teteméről a jobb kart. A település akkor már létezett. Ugyanis a bencés szerzetes nem egy lakatlan helyet választott a különleges, nagyra becsült vallási ereklye őrzésére.

A Szent Jobbot közel 400 éven át őrizték Szentjobbon. A féltett és nagy becsben tartott kincset a Szent Benedek-rendi szerzetesek (bencések), 372 éven át őrizték, különös gonddal és nagy odaadással. Vagyis 1061-tól 1433-ig.
A szerzetesrendeknek kettős feladatuk volt: a keresztény tökéletesség eszményét eleven példában állítani, s az emberiség szükségleteit önfeláldozássukkal is kielégíteni. A bencések nem csak imával zengték Isten dicséretét, hanem kétkezi munkájukkal embertársaik javát is szolgálták. Monostoraik nemcsak a lelkiélet, de a művelődés központjai is voltak. ők fektették le Európa történelmének új alapjait.
A szentjobbi monostor is a keresztény műveltségnek, a mindennapi munkának és szelíd erkölcsöknek volt tiszteletre méltó tűzhelye. E tűzhely ápolásában telt el az ottani szerzetesek tevékeny és gazdag élete.

Folytatás...

Știri recente

ANUNȚ ȘEDINȚĂ ORDINARĂ 05.06.2019

Adaugat la 30 május 2019

ANUNȚ ȘEDINȚĂ ORDINARĂ 13.05.2019

Adaugat la 07 május 2019

ANUNȚ ȘEDINȚĂ EXTRAORDINARĂ 25.04.2019

Adaugat la 22 április 2019

ANUNȚ ȘEDINȚĂ ORDINARĂ 17.04.2019

Adaugat la 11 április 2019

ANUNȚ ȘEDINȚA ORDINARĂ 28.03.2019

Adaugat la 22 március 2019